... ezért nem frissül olyan gyakorisággal a blogom, mint másé, úgyhogy a kritikákat nem kell naponta komment szinten kifejezésre juttatni. Amíg én nem frissülök, addig olvassa mindenki a rekaazolimpian.blog.hu-t, ott midnig van új bejegyzés, izgalom, humor, horror, vagy romantika. Most hogy ezt tisztáztuk, akkor mesélek, hogy errefelé mi újság.
Szóval ugye mondtam, hogy szerdától csekkolni fogom a postaládám, mert hogy van kis kulcsom is hozzá, így is tettem, szerdán kinyitom, és lám 13 levél, és észt újság, meg egy reklámújság. Ki is csordult egy könnycsepp a szememből, hogy lám, mennyire aranyos az én olvasóközönségem, máris kaptam 13 levelet, el is gondolkoztam, hogy meg is érdemelnétek napi szintű bejegyzéseket, de aztán közelebbről megvizsgálva láttam, hogy ezek bizony még az előző lakónak szóló bankszámlakivonatok. De nem keseredtem el, és továbbra is minden nap (szombaton és vasárnap is!) nyitogattam a levélszekrényt, hátha. De sajnos semmi.
Egészen tegnapig. Amikor is munkába menet kinyitottam, és ott figyelt egy nagyon vastag levél, amin Patyi Zsolt szerepelt mint feladó, de mindenki írt bele kicsit. Míg vártam a buszra olvastam a levelet, és a végére a többi utas (illetve akkor még csak várakozó) elég furcsán nézett, ugyanis minden egyes részen hangosan nevetettem. És bár az egész kézzel írott levél volt (5db A/4-es oldal kb 10-es betűmérettel teleírva), csak egyetlen részt nem tudtam értelmezni (vagy lehet hogy elolvasni nem…), amit a Marci írt, hogy „bindes hetyi”. Szóval ha ezt valaki tudná nekem értelmezni, azt nagyon megköszönném, és csak remélem hogy nem valami rác betyár káromkodás. A Geri levele pedig egy stilisztikai gyönyör volt amúgy tényleg, nyilvánvaló, hogy most érettségizett. Egy dolog zavart össze, hogy úgy köszönt el, hogy Best wiskey… Na gondoltam, készül már a bankettre (haha :P). Aztán zárójelben ott volt, hogy így köszön el, mert nem ismer magyar lezárásokat, és akkor esett le, hogy nem wiskey, hanem wishes. Nagyon örültema levélnek, úgyhogy lehet nyugodtan küldeni, nem is muszáj rá szép matricákat tenni, ahogy javasoltam, mert ezen se volt, mégse rontott az értékén. Sőt! Talán a hosszal lehet kompenzálni : ).
Ahogy már kiemeltem, én itt dolgozom, így illene arról is írnom már valamit, persze nem a titkos részeket, de a főnököm (Ági) hazament Magyarországra múlt héten, úgyhogy egyedül lettem volna az irodában, ehelyett ahogy mondani szokták „ha nincs itthon a macska, cincognak az egerek”, szóval én cincogtam. És mivel kiderült, hogy majd csak kb csütörtökre ér vissza, még mindig cincogok kicsit, meg azért dolgozok is. És megkértük az Ágit, hogy hozzon Pick szalámit (mert itt undorítóak a kolbászfélék), citromlét, meg málnás Fütyülőst, hogy legyen mit mutatni az észt cimboráimnak. Tokajit is majdnem hozattam, de azt úgy gondoltam, majd ha az észtek jönnek hozzám, mert azért mégsem lehet mindent egyszerre. Erre!!! Találtunk az egyik boltban kb 6 féle magyar bort, abból 4 volt Tokaji. Lehet kapni Törley-t is, Kotányi fűszereket, meg Mogyi rágcsálnivalókat is. Sőt! A Balázs valamelyik nap import magyar paprikát evett.
Városnézés is elkezdődött, múlt csütörtökön elmentünk egy toronyhoz, ami igazából egy Radisson hotel, de a tetején van egy étterem, ahonnan nagyon jó a kilátás. Fel is szabad csak menni, csak pechünk volt, mert aznap pont ki volt adva, pedig kb soha nem szokták. Ehelyett inkább elmentünk a tengerpartra. Csináltam szép képeket, de nagyon hideg volt. És mostanra már kultúrálódtam is. szombaton ugyanis voltunk a botanikus kertben, ami a TV-torony mellett van, ahová szintén fel akartunk menni, csak elég felhős volt az ég, úgyhogy úgy döntöttünk, inkább majd máskor visszamegyünk, és csinálunk jó képeket. Botanikus kertben csináltam egyébként csomón, mamáknak meg anyának biztos tetszeni fog. És találtam vérehulló fecskefüvet, amit meg is próbálok feltölteni képként. És odatévedtünk egy esküvőre. Aztán folytattuk a kultúra-túrát, és elmentünk egy templomhoz, amiről szintén próbálok képet feltölteni, és ott is volt egy esküvő! Aztán akartunk még várost nézni, de elkezdett ömleni az eső, úgyhogy hazajöttünk, és csináltam jacket potatot. Aztán ahogy jöttünk hazafelé, a busz (illetve troli) ablakából láttunk egy harmadik esküvőt.
Vasárnap pedig a Madhu (aki a Balázs lakótársa), csinált indiai ebédet nekünk, ahova mi voltunk meghívva, meg egy munkatársa, aki észt, 22 éves, és már 1 éve van felesége. A kaja egyébként szerintem nagyon finom volt, mi a Balázzsal vittünk Tokajit, meg sütöttünk ilyen csokis kekszeket. A menü pedig sült hal volt, meg 2 féle csirke, de nem volt olyan erősen fűszeres, mint amilyenre számítottam. A Madhu viszont kézzel evett, ami elég fura volt, de ezt úgy kezeltem, hogy utána már nem néztem arra.
Az én szobatársam elment már múlt csütörtökön haza, úgyhogy egyedül maradtam, és enyém az egész lakás (mint Loui-é, a legyek királyáé), viszont semmi más nem mondható az enyémnek, ami az övének igen, ugyanis kitakarítottam az egész lakást, még a hűtőt is, így most éppen minden ragyog, lehet készítek is pár képet : ). (Kedves olvasó, ha ezt a bekezdést nem értetted, akkor vagy túl fiatal, vagy …. Őőő túl fiatal vagy hogy értsd. ;))
Mára csak ennyi, mert tudod én dolgozom! :P
[U.I.: A képek feltöltése most nem megy, mert az a baj, hogy túl nagyok a képek, de majd megpróbálom ezt orvosolni.]
